Rachel Hawkins - Hex Hall

Három évvel ezelőtt Sophie Mercer rádöbbent, hogy boszorkány. Ebből jó pár kalamajka keletkezett. Anyja, aki nincs megáldva boszorkányképességgel, mindenben segíti őt, de csak akkor értekezik Sophie apjával, akit a lány szinte csak fényképről ismer, amikor nagyon szükséges. De amikor Sophie bűbája nagyon rosszul sül el a szalagavató bálon, és túlságosan magára vonja az emberek figyelmét, apja az, aki úgy dönt, büntetést érdemel: ezért a Hex Hallba, egy elzárt nevelőotthonba kerül, mely a rossz útra tért Prodigiumok (vagyis boszorkányok, tündérek és alakváltók) gyűjtőhelye.
A hasonszőrű csudabogár-tinikkel töltött első nap végére Sophie szép kis listával dicsekedhet: három erős, szupermodell-kinézetű ellenség, egy szívdöglesztő boszorkánymester iránt érzett bimbózó szerelem, egy ijesztően követő kísértet, és egy szobatárs, akiről kiderül, hogy a suli leggyűlöltebb diákja, és ráadásul vámpír. De a legrosszabb akkor jön, amikor Sophie rádöbben, hogy egy titokzatos ragadozó támadja meg a diákokat, és egyetlen barátja az elsőszámú gyanúsított.
Egyre több lesz a vérfagyasztó rejtély, és Sophie kénytelen felkészülni a legnagyobb fenyegetésre: egy ősi, titkos társaság egyetlen célja, hogy elpusztítsa a Prodigiumokat – de különösen őt.

Mindenkinek vannak elvárásai. Én minden könyvet úgy kezdek el, hogy bizonyos dolgokat elvárok, vagy ha úgy tetszik megkövetelek a könyvektől. A Hex Hallnál a borító volt az, ami először felkeltette a figyelmem, utána elolvastam a fülszöveget és azonnal tudtam, hogy kell nekem. Végig úgy gondoltam van bene potenciál és amit ígér, azt vissza is adja. És hogy jó volt-e a megérzésem? Megtudod a következő kis írásból.



Sophie Mercer nem egy átlagos tinédzser. Bár édesanyja ember, apjától különleges képességeket örökölt, tud varázsolni. Ezt mint tudjuk nem verheti nagy dobra, hiszen az emberek nem tudhatnak a boszorkányok létezéséről. Sajnos azonban Sophie nagyon nehezen tudja visszafogni magát, ha varázslásról van szó. Eddig 19 államban laktak, mert sokszor balul sülnek el ezek a varázslatok. Így történt ez legutóbb is, mikor egy diáktársa szerelmi életén akart segíteni.

"A Tanács öreg fószerek gyülekezete volt, akik a prodigium tagjai számára alkották a törvényeket.
Most szóljatok hozzá, egy tanács, ami Tanácsnak hívja magát!  Hát nem eredeti?"

Apja, aki a prodigium Tanács tagja elküldi a lányt egy titkos iskolába, ahol a hozzá hasonló gyerekekkel foglalkoznak. Persze Sophie ennek egyáltalán nem örül, de nincs választása. A Tanács arra ítéli, hogy a Hekaté Hall (Hex Hall) tanulója legyen 18 éves koráig. Természetesen hozza a formáját és már első nap kellően bemutatkozik, mikor összeakad egy vérfarkassal.

"A Hekaté Hallt olyan alakváltó, boszorkány és tündér gyermekek védelmére és oktatására hozták létre, akiknek gondot okoz képességeik elrejtése, és ennélfogva az egész prodigium-társadalomra nézve veszélyt jelentenek."

Szorult helyzetéből egy igazán jóképű srác menti meg, akivel még ennek ellenére sem barátkoznak össze rögtön, sőt a fiú nem túl kedves a lányhoz. Archer Cross a suli menő pasija, sok lány odáig van érte. Jóképű, okos és vicces. Sophie sem maradhat ki a jóból (vagy nem épp jóból), ő is beleszeret a fiúba, és hogy még egy kicsit nehezítsünk a dolgon, Archernek barátnője is van és elvileg rá sem néz más lányra.


"– Archernek hívnak?- emeltem fel a szemöldököm. A varázserőmet elvehették, de a szarkazmusomtól nem foszthattak meg. – Talán Newport vagy Vanderbilt a családneved? Első- vagy másodszülött vagy? Nemesi kutyabőr lóg a falatokon?
Reméltem, hogy a lelkébe gázolok, vagy minimum sikerül feldühítenem, de csak mosolygott.
– Archer Crossnak hívnak, és én vagyok az első ezen a néven. De mi a helyzet veled? – sandított rám. – Nézzük csak… barna haj, szeplők, egyszerű, hétköznapi külső… Allie-nek hívnak, esetleg Lacie-nek? Biztos valami cuki, ie-re végződő neved van.
(…)
Jóanyám persze éppen ezt a pillanatot választotta ki arra, hogy befejezze Justin szüleivel a társalgást, és felkiáltson:
– Mindjárt megyek, Sophie!"


Az iskola nem tartogat sok jót Sophie számára, nem sikerül igazi barátokat szereznie, bár szobatársával jóban lesznek. Jenna a suli egyetlen vámpír diákja, akit ráadásul hamar meg is vádolnak, mikor rossz dolgok történnek az intézményben. Néha Sophie már azt sem tudja eldönteni kinek higgyen, igyekszik reálisan nézni a dolgokat, pedig szinte minden Jenna ellen szól. Mi olvasók azonban tudjuk, hogy nem minden az, aminek látszik, ez erre a történetre különösen igaz. Vajon ki a gonosz és ki az ártatlan?


"– Archer nem cuki – javított ki. – A kiskutyák cukik meg a kisbabák. Vagy például én is cuki vagyok. Archer Cross szívdöglesztő és elképesztően szexi. Úgy mondom ezt, hogy nem is a fiúkra bukom.
Oké, tehát Jenna nem fog lebeszélni a nyomulásról.
– Szerintem szenyó – mutattam rá. – Emlékszel a ma délelőtti vérfarkas epizódra?
– Igen – mondta fanyarul Jenna. – Megmentett egy vérfarkastól a rohadék.
Felnyögtem:
– Te nem akarsz nekem segíteni.
– Bocs."


Tetszettek benne az utalások, pl. megemlíti Jane Austent, Lord Byront, Britney Spearst...

"- Minden boszorkány eljegyzi magát egy általa ismert boszorkánymesterrel a tizenharmadik születésnapján. Egy évvel azután, hogy birtokába került az ereje.
(...)
... elég érdekes belegondolni. Tiszta... Jane Austen."

Mit is vártam én ettől a könyvtől? Könnyed kis szórakozást. Nos, ezt maradéktalanul meg is kaptam, de egy idő után bebizonyosodott, hogy valami egészen más, egy sokkal sötétebb történet bontakozik ki, mint amire számítottam. Ami sokkal jobb, mint azt a fülszöveg alapján gondoltam. Sophie igazán eltalált karakter, hétköznapiak és nem mellesleg hihetőek a reakciói, az érzései. Legainkább mégis azt emelném ki, hogy az általam mostanában olvasott könyvek közül ő volt a legjobb narrátor: igazán vicces, szarkasztikus és okos. Felüdülés volt olvasni.

Ami egy picit zavart olvasás közben, hogy előfordult, hogy úgy éreztem ezt már olvastam valahol. Nem mondhatnám, hogy az írónő előállt valami eget rengető új ötlettel, igazából néhol inkább olyan, mintha a Harry Potter és a Vámpírakadémia lennének összegyúrva. vagy inkább csak a Szent Vlagyimir és a Roxfort? Ott van Sophie, akinek nincs igazán családja, hiszen apját nem is ismeri csak anyjával él. Az iskolában lelhet barátokra, szövetségesekre, az lehetne az új otthona. A szokásos ellenséges lánybanda is megvan, a rivalizálással együtt. Az pedig már tényleg elmaradhatatlan, hogy beleszeressen a suli ügyeletes szépfiújába. Azért azt is hozzá kell tennem, hogy van benne néhány váratlan esemény is, így nem lett teljesen kiszámítható. Az utolsó 70 oldal határozottan sötét és pörgős. A vége pedig... Na ott aztán csak bámultam és imádkoztam, hogy hamar meg tudjam szerezni a következő részt.

Borító: 5/5  imádom!

Történet: 5/5  a hibái ellenére is kedvenc lett, szóval nem meglepő, csakis 5 pont lehet :)

Read More

Jenny Han - A nyár, amikor megszépültem (Nyár trilógia 1.)

Ahogy beköszönt a nyár, Belly maga mögött hagyja az iskolai életét, és Cousins Beachre menekül, oda, ahol élete minden eddigi nyarát töltötte. A nyaralóban nemcsak otthon érzi magát, távol az otthontól, de a számára legkedvesebb emberek veszik körül: Susannah, édesanyja legjobb barátnője a fiaival, Conraddal és Jeremiah-val. Belly azóta üldözi a szerelmével Conradot, amióta az eszét tudja, de mindennél jobban reménykedik abban, hogy ez a nyár más lesz, mint a többi. Bár megjelenik egy új srác, Cam, aki egy kicsit elvonja a figyelmét, és Conrad testvére, Jeremiah is sóvárgó pillantásokat vet rá, Belly szíve már Conradé. Vajon a fiú is neki szánja az övét? Tényleg olyan nyár áll előttük, amely mindent megváltoztat?

"Nekem a tél mintha nem is számított volna. Egyedül csak a nyár. Az egész életemet nyarakban számolom. Olyan ez, mintha el sem kezdődne az életem június előtt, amíg ott nem vagyok az óceán partján, abban a bizonyos házban."

 

A könyv a 15 éves Isabel (mindenki csak Bellynek szólítja) egy teljes nyarát meséli el, amit édesanyjával szokásosan egy tengerparti házban töltenek a Fisher családnál. Sasannah, Belly anyjának legjobb barátnője a házigazda és velük van a nő 2 fia is, Conrad és Jeremiah. Belly mindig is élvezte a nyarakat a tengerparti házban, de ezen a nyáron a dolgok kicsit másként alakulnak. A lány most végre úgy érzi ő is a csapathoz tartozik és nem csak egy kislánynak tekintik, aki nem vehet részt a nagyok dolgában. Elkezdi a tipikus tinédzserek életét élni: fiúzik, moziba jár, bulikba is meghívják, mégis végig csak egy valamire vágyik, Conradra.

"Susannah szerint, amikor megszülettem, tudta, hogy a sors az egyik fiának szánt. Anyám, aki általában nemigen foglalkozott ilyesmivel, kijelentette, hogy az szuper lenne, de mielőtt megállapodnék, legyen azért néhány szerelmem. Igazából a „szerető” szót használta, amitől összerándult a gyomrom. Susannah a kezébe fogta az arcom, és azt mondta:

Belly, az áldásomat adom rád. Nem szeretném másnak adni a fiam."


 

Már nagyon régóta szerelmes a fiúba, de ő látszólag észre sem veszi, vagy maximum a húgának tekinti, legalábbis Belly így érzi. Ráadásul bátyja elutazik az apjukkal egytemet nézni, így Belly egyedül marad a 2 fiúval. Conrad nem sokat van együtt a csapattal, inkább külön érzi jól magát, elég zárkózott. Jeremiah éppen az ellentéte, kedves, poénkodós, szereti a társaságot. És ő örül, hogy Belly is velük van. Mindkét fiúval rengeteg emlék köti össze, mégis hamarosan képbe kerül egy másik fiú, aki szemet vet a lányra, egy nagyon érdekes srác, akiről kiderül Belly már régebben találkozott vele.



"– Téged hogy hívnak?
Cam megköszörülte a torkát.
– Cam. Cameron.
Jeremiah a mikrofonba mondta:
– Szóval a neved Cam Cameron. Hát ez szívás, öcsém!"


Cameronnal Belly tényleg jól érzi magát és már éppen azt gondolja le tud mondani Conradról és elfelejtheti, amikor történik valami, ami mindenki életét megváltoztathatja. Sem Belly, sem a fiúk nem ugyan azok már, mint évekkel ezelőtt a gondtalan nyarak alatt. Vajon milyen irányban változik meg az életük? Tényleg ez lesz az utolsó együtt töltött nyaruk? Ha elolvasod megtudod. :)

Őszintél szólva annak idején, mikor rátaláltam erre a könyve, elég szkeptikus voltam. Újabb nyári sztori egy helyes kiscsajjal és 2 jóképű sráccal, akik ráadásul testvérek. Nem ismerős? Ugye, hogy az! Aztán a kiadó megosztott egy részletet belőle és hamar rájöttem, hogy nagyon is tévedésben voltam. Ez a történet egyáltalán nem olyan, mint amilyennek hittem. De nem ám. Sokkal jobb! Az én várakozásaimat messzemenően felülmúlta.

Ez egy igazán szórakoztató, csajos nyári regény, ahol nem csak móka és kacagás vár ránk, hanem az élet komolyabb témáival is találkozhatunk, nem csak a nyári románcok kerülnek előtérbe, hanem bizony olyan dolgok is, mint a rák, vagy a szülők válása. Az egész történetet Belly szemszögéből láthatjuk, de szerencsére nem csak egy nyarat ölel fel, hanem egészen gyerekkorától láthatunk visszaemlékezéseket. Ezek mindig olyan pillanatok vagy emlékek, amiket a lány fontosnak tart, amik igazán emlékezetesek számára, és van, hogy az adott helyzet megértése miatt is fontosak.

Belly időnként rendkívül önző, felületes, meggondolatlan és éretlen, de ha visszagondolok az én tini időszakomra, szerintem biztosan én is voltam ilyen. Ki nem? Hiszen ez a felnőtté válás részét képezi. Éppen ez a szerethető benne, hogy olyan igazi, akár a mi barátnőnk is lehetne. Nem éreztem azt, hogy egy kitalált karakter, sőt az egész történet nagyon is valóságos, olyan, ami bárkivel megeshet. Látjuk Bellyt felnőni és szorkolunk neki, hogy a helyes utat válassza.



A fiúk is jó karakterek, egyikük sem irritált, mindkettő érdekes a maga módján. Én mégis inkább Jeremiah pártját fogtam. Ő szolgáltatja a legtöbb poént, kedves, aranyos srác. Conrad ellentéte. De Belly Conradba szerelmes már 10 éves kora óta, szóval megint nem a főszereplő által preferált pasi lett a kedvencem. De ez nálam nem meglepő. Szerettem, hogy normális kamaszok, nincsenek idealizálva, de azért nem is olyan rosszak.

"A jól ismert vonzalom ismét kezdett feléje sodorni. Megint magával ragadott az ár, az első szerelem sodra. Az első szerelem érzése folyton-folyvást visszavitt hozzá. Még mindig elakadt a lélegzetem pusztán attól, hogy a közelében lehetek. Előző éjjel hazudtam magamnak. Azt gondoltam, hogy szabad vagyok, hogy elengedtem. Mindegy volt, mit mondott vagy mit tett, soha nem fogom elengedni."


A könyvet lányoknak ajánlanám, főleg 14-20 éves kor között, de mint az én példám is mutatja egy 27 éves is találhat benne olyat, ami tetszik neki. Könnyen olvasható, csak sajnos egy kicsit rövidke történet, ez mondjuk nem gátol meg abban, hogy olvassam a folytatásokat is. Remélem ugyanilyen jók lesznek azok is.


Borító: 4/5 amilyen kis egyszerűnek tűnik így a képen, élőben nem az. Nagyon szép dombornyomott a cím és két oldalt virág motívum van rajta, amit csak úgy látsz, ha megfelelő irányba fordítod a fény felé.


Történet: 4,5/5  Tényleg nagyon jó volt, de mivel egy teljesen könnyed kis nyári könyvre számítottam meglepett a komolysága. Értem én, hogy kellett ez bele, de én a szomorú részek nélkül még jobban szerettem volna. Kíváncsian várom a folytatást, mert bár nem függővég, de olyan lett a vége, hogy az ember minél előbb szeretné folytatni. Én legalábbis biztosan. Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Látogass el a Könyvmolyképző oldalára, hiszen beleolvashatsz a könyvbe és ha tetszik kedvezményesen meg is rendelheted.

 

Read More

Sarah J. Maas: Throne of Glass - Üvegtrón

 Az ismert világ leghíresebb orgyilkosa. Celaena Sardothien gyönyörű és halálos. A sors nagy dolgokat tartogat a lenyűgöző, ifjú nő számára.
Távolvég sötét, nyomorúsággal teli sóbányáinak mélyén egy megviselt,tizennyolc éves lány robotol a rabszolgák között. Életfogytiglanig tartó kényszermunkára ítélték. Hiába képezték ki a földrész legjobb orgyilkosai. Hiába lett a halálos mesterség leghíresebb művésze. Elkövetett egy végzetes hibát. Elfogták.
A kegyetlen börtönbe egy napon különös látogató érkezik. Az ifjú és felettébb jóképű Westfall kapitány meglepő ajánlatot tesz a rettegett orgyilkosnak. Szabad lehet, ha előtte végrehajt egy hihetetlenül vakmerő és elképesztően nehéz feladatot. Az ország koronahercege bajnokot akar küldeni az apja halálos versenyére. Csatasorba állnak a birodalom legtehetségesebb tolvajai és legkönyörtelenebb harcosai. A küzdelem tétje az életben maradás. Ha győz, Celaena visszanyeri a szabadságát. Függetlenül attól, hogy képes lesz-e megnyerni a kegyetlen versengést, megrázó felfedezés vár az ifjú hölgyre. Már csupán az a nagy kérdés, hogy meglágyulhat-e egy orgyilkos kőszíve.

Szereted az izgalamt, a harcot és a rejtélyeket? Nem gond ha ezekbe egy kis romantika is vegyül? És ha ezekhez még kapunk egy igazán belevaló főhősnőt is? Ha a válaszaid igenek voltak vagy csak bólintottál, akkor ez a könyv neked való és nem szabad kihagynod!

 

Ha még mindig nem csigáztalak volna fel, itt van nekünk egy épphogy felnőtt bérgyilkos, egy lázadó hercegnő, elég fenyegető vízköpő, néhány brutális gyilkosság, természetfeletti portál és egy jókora palota, ami üvegből készült. Na? Ha még most sem érdekel, akkor tényleg nem neked való a könyv.

 

"Azért, mert akarnak tőlem valamit. Mégpedig annyira, hogy személyesen jöttek ide értem. Nem vagyok valami ostoba fajankó, bár egyszer annyira ügyetlennek bizonyultam, hogy el tudtak fogni. Világos, hogy valami titkos dologban sántikálnak. Mégis mi másért kerekedtek volna fel a fővárosból, hogy eljöjjenek ide, a világ végére? Amióta csak bejöttünk  ide, mást sem csinálnak, mint hogy engem vizsgálgatnak."


A 18 éves Celaena-t arra ítélik, hogy a sóbányákban robotoljon élete végéig. És szegény lány már szinte várja a halált, mikor megjelenik megmentője. Nem is akárki, maga a király fia, Dorian herceg és legjobb barátja Westfall kapitány. Azé a királyé aki elítélte a lányt. Miért akarja a herceg mégis kivinni a lányt és miért ígér neki szabadságot? A válasz nagyon is egyszerű, szeretné, ha Celaena az ő bajnoka lenne az apja által szervezett megmérettetésen, ahol végül kiderül ki lehet a király bajnoka. vagy inkább hóhéra  Az egész országból összegyűlnek a legjobb harcosok bérgyilkosok, tolvajok és összesen 23 ellenféllel kell megvívnia az első helyért. A tét pedig hatalmas. Ha a lány győz, 4 év szolgálat után szabad lesz. Természetesen belemegy az egyességbe, hiszen a bányában csak a halál várna rá, így pedig van esélye a szabad életre, amire mindig is vágyott, még olyan áron is, hogy azt az embert kell szolgálnia, akit teljes szívéből gyűlöl.


"- Az apámnak szüksége van valakire, aki segít megvédeni a birodalmat. Aki révén könnyebben kezelhetővé válnának a makacs ellenlábasok.
-  Úgy érti, kell valaki, aki elvégzi a piszkos munkát?
-  Hát, ha már feltétlenül ilyen közönséges szavakat akarsz használni, akkor igen - válaszolta a herceg. - Az uralkodó bajnoka megnyugtatóan hatna a trón ellenlábasaira.
-  Halálos nyugalom szállna rájuk - biccentett negédesen a fogoly.
Csak kevés kellett volna ahhoz, hogy Dorian elmosolyodjon, ám sikerült
megőriznie a komor arckifejezését.
-  Így igaz."


Dorian herceg nem igazán ért egyet apja terveivel és nincsenek is meghitt apa-fiú viszonyban. Mikor megtudja, hogy a király mit tervez, mindenképp ő akarja a legjobb bajnokot, és ki más jöhetne szóba, mint az ország legjobb bérgyilkosa, Celaena Sardothien. Mindenképp meg szeretné győzni a lányt, hogy tartson vele és nyerje meg neki ezt a próbát. Dorian bízik a sikerben és mindenben támogatja a lányt. Közben pedig egyszer csak arra jön rá, hogy kezdi nagyon is megkedvelni a kis bajkeverőt. Celaena vakmerő és zabolátlan, nem igazán hallgat senkire, mégis rászolgált a hírnevére, hiszen minden akadályt sikeresen vesz. Dorian már el is könyveli a győzelmet, mikor a végső harcnál váratlan fordulat következik.


"Chaol könyörtelenül vasba verte bekötözött csuklóit. A hosszú rablánc túlsó vége a kapitány lovának nyeregtáskái között tűnt el. A fiatalember felült a fekete csődör hátára. Celaena egy pillanatra arra gondolt, hogy leugrik a nyeregből, és a láncot a nyakára tekerve a beképzelt fickót felakasztja a legközelebbi fára."

Chaol Westfall egy fiatal nemes, aki feladta a birtokait és a címét, hogy a gárda kapitánya lehessen. Eleinte nem az a barátságos karakter, de az rögtön kiderül, hogy nagyon ügyes harcos és igazán jól végzi a munkáját. Ami pedig a legfontosabb, ő szinte az egyedüli, aki nem fél Celaenatól. És bár ő edzi a lányt próbák előtt, eleinte nem találják meg a közös hangot. Nem telik el sok idő és mindketten rájönnek, hogy igazán számíthatnak egymásra és barátok lesznek. Chaol mégis csak a király kapitánya, így nem szabadna érzelmeket táplálnia  a lány iránt, mert bár a király rábólintott a szereplésére, mindent megtesz, hogy ne ő nyerjen. Vajon ellen tud állni a lánynak vagy veszélybe sodorja saját magát is az érzelmei miatt?

 

 

"- Igazán figyelemre méltó, hogy zsenge korom ellenére már ilyen sokra vittem.
-  A bűnözéssel nem vitted sokra, Sardothien.
-  Az igaz, de akkor is én vagyok a világ leghíresebb orgyilkosa!
Erre sem kapott választ.
-  Nyugodtan kérdezd meg, hogy miként sikerült.
-  Mi sikerült miként? - értetlenkedett a fiatalember.
-  Ilyen gyorsan ilyen nagy hírnévre szert tennem.
-  Nem akarok erről hallani.
A fogoly nem kimondottan ezt a választ várta.
-  Nem vagy valami kedves - állapította meg vicsorogva. Ha tényleg a fickó idegeire akar menni, akkor kénytelen lesz nagyobb erőfeszítéseket tenni."

 

 

Mikor elkezdtem olvasni rögtön az jutott eszembe, hogy nem erre számítottam. Celaena rettenetesen irritált az arroganciájával, a beképzeltségével. Hatalmas kettősséget éreztem benne, hiszen itt van ez a lány, aki az ország leghírhedtebb orgyilkosa, közben pedig még olyan gyerekes. Elkápráztatják a ruhák és a csecsebecsék, viszont szeret olvasni. A történet előrehaladtával rájöttem, hogy így van jól, ahogy van. Lassacskán meg is kedveltem, főleg a humora miatt. Nekem a könyv erőssége leginkább a humor volt. Maga a történet is tetszett, de ahogy meg van írva, az még jobban. A szereplőkkel is teljesen elégedett voltam, Doriant és Chaolt is kedveltem, de nálam Nehemia lett a kedvenc. Nem mondom azt, hogy nagyon furfangos történet, de én nem unatkoztam míg olvastam, szerintem teljesen lefoglalja az embert. Érdekes, hogy ebben a világban volt mágia, csak eltűnt vagy mégsem?, ilyenről szerintem én még nem olvastam. Tetszett a világfelépítés, bár eleinte nehezen jegyeztem meg a neveket, helyszíneket. Viszont egész hamar belerázódtam és onnan már olyan volt, mintha én is ott lettem volna. Nem akarok sok mindent elárulni, szerintem ez egy olyan könyv, ami sokak tetszését elnyeri ahogy az enyémet is és hagyom, hogy mindenre magatok jöjjetek rá. Ami biztos: én szerettem. :)

 

 

Borító: 4/5 tetszik, de nem lett a kedvencem

 

Történet: 4.5/5 szerintem a sorozat kezdő kötetének tökéletes volt, de remélem a következő még jobb lesz, és megadhatom a maximális 5 pontot

 

 

Read More

Benina - Milan könyve (Bíborhajú 4)

Mikor megláttam, hogy hamarosan megjelenik Milan könyve rögtön mondtam is a férjemnek, hogy muszáj megvennünk ezt a részt is. Aztán Benina Facebook oldalán beneveztem egy játékra, ahol az oldalra borítótervet kellett készíteni. Rögtön neki is álltam a dolognak, pedig még soha nem szerkesztettem ilyesmit, sem semmi mást. Fél éjszakát elvacakoltam velük, de persze egyik sem lett igazán jó, még szerencse, hogy úgy lett sorsolva. Mert ha nem, akkor biztosan nem nyerek. Na nem mintha bíztam volna benne, hiszen nem vagyok az a nyertes típus. Nem is filóztam nagyon a dolgon, mikor éppen csak felpillantottam a telefonról, mert jelzett, hogy üzenetet kaptam és alighogy beléptem, már láttam is a tervemet. Férjem is odanézett és megkérdezte: Csak nem nyertél??? Erre én: Miiiii???? Tényleg nyertem volna? Gyorsan megnéztem és tényleg én lettem a szerencsés. Amiért nem tudok elég hálás lenni a sorsnak és persze Beninának.

Benina - Milan könyve

Külső: 5/5
Imádom a  borítót, egyszerűen fenomenális. De nem is vártam mást, hiszen az előző részeknél is szuperek voltak.

Tartalom: 5/5
Történet egy Iudexről, aki elvesztett valakit, és életében először akkor kezdett érezni.
Eltűnt a Testőröm!
Nem mintha szükségem lenne testőrre, éppen nekem.
Milan vagyok, Moldomus Iudexe! Tisztavérű! Bíborhajú!
Nincs szükségem apró termetű, vörös hajú, tudálékos és felettébb bosszantó Trixie Testőrre! A nagyanyjánál is öregebb vagyok, mégis hogyan védelmezhetne ő engem?
Mégis meg fogom keresni!
Hogy miért?
Mert!
Csak!
Az enyém, és kész!
A fajtámból már csak ketten maradtunk. Vagy mégsem?
Itt van ez a lány: Kendare, akinek éppolyan a szeme, mint a Testőrömnek, és éppen olyan bíborfénnyel izzik, mint Claire White.
Ha elalszik, magával ragad az álomvilágába, ami talán valóságos.
Ha pedig felbosszantják, kékesen füstölög. Komolyan!
Együtt indulunk Trixie keresésére, mielőtt baja esne, mielőtt más találná meg, mielőtt egyáltalán eszembe jutna, hogy miért is akarom olyan bőszen megtalálni.
Márpedig a jeget felolvasztja a tűz!

Trixie és Milan

Trixie egy szűk és sötét cellában raboskodik, miután Larion elrabolja Moldomusból. Sajnos sejtése beigazolódik, hiszen azért van itt, mert biztosak benne, hogy Milan majd eljön érte, végül is ő az igazi célpont. Szegény lányt rendesen megkínozzák, mégsem tudnak semmit kihúzni belőle. Milan eközben lázasan keresi őt. Persze mindenki előtt próbálja tagadni, hogy bármit is érezne a lány iránt, de sem magával, sem mással nem tudja elhitetni, hogy csak azért keresi, mert a testőre. 

Kendare és Trixie  

Mikor Claire és a többiek megkötötték Benjamin erejét, annak egy része átszállt rájuk, így Claire látja a jövőt.  Na nem a teljes jövőt, csak bizonyos képeket, lehetséges végkifejletet. Ő viszi el Milant egy lányhoz, aki szerinte segít majd megtalálni Trixiet. Ő Kendare, aki nemrég épült fel egy balesetből, ezért elég  sok mindenről lemaradt, mivelhogy míg kómában volt színre léptek a boszorkák és Moldomus pusztulásával ebbe a világba szabadultak a démonok. Éli a kis életét, egyetemre jár a legjobb barátnőjével és szoros kapcsolatban áll az édesanyjával. Mikor kiderül ki is ő valójában nagyon meglepődik, mert senki sem az, akinek mutatja magát. Milan megkéri, hogy segítsen neki és természetesen a lány igent mond.

Claire

Sok szemszögből láthatjuk a dolgokat, ami tetszett is meg nem is. Néha picit hiányoltam Milant, mert nekem abszolút ő a favorit és azt vártam, ha már az ő könyve, akkor szerepeljen is benne. Viszont jó volt belelátni más gondolataiba is, Kendare is hamar szimpatikussá vált. Nem úgy, mint Claire. Vele egyszerűen még most sem rokonszenveztem. Pedig szegény mindent megtett, hogy segítsen kedvenc Iudexünknek, de azért nem tudtam elfelejteni neki, hogy ő is tehet az egészről.

G.

Természetesen hamar kiderül, hogy nem Larion mozgatja a szálakat, hanem egy titokzatos nő. Egy nagyon-nagyon gonosz démon. Nem szeretnék spoilerezni, így csak annyit írok, ő G.  Mindent megtesz, hogy kiszabaduljon börtönéből, tényleg semmitől sem riad vissza. Nekem már egy picit be is tett a rengeteg kínzás. Nem igazán bírja a gyomrom az ilyesmit. Mondjuk ebből is látszik Benina mennyire fenomenálisan ír, elvégre el tudta hitetni velem és láttatta is ezeket a történéseket.  G. hamar előlépett a "leggyűlöltebb gonoszok" listám első helyére.


Összességében nagyon szerettem ezt a könyvet, Benina egyszerűen fantasztikus. Ha mondjuk Amerikába születik, biztosan régen világhírű lenne már.  Sok könyvet és sorozatot kedvelek, de itt éreztem csak ugyan azt, mint anno a Harry Potternél. És ez nagy szó, mert nálam az örök kedvenc.  Számomra Benina lett a magyar J. K. Rowling!

Fangirl "alkotásom"

ezzel a képpel nyertem a könyvet

Vásárold meg a könyvet itt.
A Vörös Pöttyös könyvek Facebook oldalát pedig itt találod.

Read More