2014. május 7., szerda

Jenny Han - A nyár, amikor megszépültem (Nyár trilógia 1.)

Ahogy beköszönt a nyár, Belly maga mögött hagyja az iskolai életét, és Cousins Beachre menekül, oda, ahol élete minden eddigi nyarát töltötte. A nyaralóban nemcsak otthon érzi magát, távol az otthontól, de a számára legkedvesebb emberek veszik körül: Susannah, édesanyja legjobb barátnője a fiaival, Conraddal és Jeremiah-val. Belly azóta üldözi a szerelmével Conradot, amióta az eszét tudja, de mindennél jobban reménykedik abban, hogy ez a nyár más lesz, mint a többi. Bár megjelenik egy új srác, Cam, aki egy kicsit elvonja a figyelmét, és Conrad testvére, Jeremiah is sóvárgó pillantásokat vet rá, Belly szíve már Conradé. Vajon a fiú is neki szánja az övét? Tényleg olyan nyár áll előttük, amely mindent megváltoztat?






"Nekem a tél mintha nem is számított volna. Egyedül csak a nyár. Az egész életemet nyarakban számolom. Olyan ez, mintha el sem kezdődne az életem június előtt, amíg ott nem vagyok az óceán partján, abban a bizonyos házban."
 
A könyv a 15 éves Isabel (mindenki csak Bellynek szólítja) egy teljes nyarát meséli el, amit édesanyjával szokásosan egy tengerparti házban töltenek a Fisher családnál. Sasannah, Belly anyjának legjobb barátnője a házigazda és velük van a nő 2 fia is, Conrad és Jeremiah. Belly mindig is élvezte a nyarakat a tengerparti házban, de ezen a nyáron a dolgok kicsit másként alakulnak. A lány most végre úgy érzi ő is a csapathoz tartozik és nem csak egy kislánynak tekintik, aki nem vehet részt a nagyok dolgában. Elkezdi a tipikus tinédzserek életét élni: fiúzik, moziba jár, bulikba is meghívják, mégis végig csak egy valamire vágyik, Conradra.




"Susannah szerint, amikor megszülettem, tudta, hogy a sors az egyik fiának szánt. Anyám, aki általában nemigen foglalkozott ilyesmivel, kijelentette, hogy az szuper lenne, de mielőtt megállapodnék, legyen azért néhány szerelmem. Igazából a „szerető” szót használta, amitől összerándult a gyomrom. Susannah a kezébe fogta az arcom, és azt mondta:
Belly, az áldásomat adom rád. Nem szeretném másnak adni a fiam."

 

Már nagyon régóta szerelmes a fiúba, de ő látszólag észre sem veszi, vagy maximum a húgának tekinti, legalábbis Belly így érzi. Ráadásul bátyja elutazik az apjukkal egytemet nézni, így Belly egyedül marad a 2 fiúval. Conrad nem sokat van együtt a csapattal, inkább külön érzi jól magát, elég zárkózott. Jeremiah éppen az ellentéte, kedves, poénkodós, szereti a társaságot. És ő örül, hogy Belly is velük van. Mindkét fiúval rengeteg emlék köti össze, mégis hamarosan képbe kerül egy másik fiú, aki szemet vet a lányra, egy nagyon érdekes srác, akiről kiderül Belly már régebben találkozott vele.



"– Téged hogy hívnak?
Cam megköszörülte a torkát.
– Cam. Cameron.
Jeremiah a mikrofonba mondta:
– Szóval a neved Cam Cameron. Hát ez szívás, öcsém!"



Cameronnal Belly tényleg jól érzi magát és már éppen azt gondolja le tud mondani Conradról és elfelejtheti, amikor történik valami, ami mindenki életét megváltoztathatja. Sem Belly, sem a fiúk nem ugyan azok már, mint évekkel ezelőtt a gondtalan nyarak alatt. Vajon milyen irányban változik meg az életük? Tényleg ez lesz az utolsó együtt töltött nyaruk? Ha elolvasod megtudod. :)


Őszintél szólva annak idején, mikor rátaláltam erre a könyve, elég szkeptikus voltam. Újabb nyári sztori egy helyes kiscsajjal és 2 jóképű sráccal, akik ráadásul testvérek. Nem ismerős? Ugye, hogy az! Aztán a kiadó megosztott egy részletet belőle és hamar rájöttem, hogy nagyon is tévedésben voltam. Ez a történet egyáltalán nem olyan, mint amilyennek hittem. De nem ám. Sokkal jobb! Az én várakozásaimat messzemenően felülmúlta.

Ez egy igazán szórakoztató, csajos nyári regény, ahol nem csak móka és kacagás vár ránk, hanem az élet komolyabb témáival is találkozhatunk, nem csak a nyári románcok kerülnek előtérbe, hanem bizony olyan dolgok is, mint a rák, vagy a szülők válása. Az egész történetet Belly szemszögéből láthatjuk, de szerencsére nem csak egy nyarat ölel fel, hanem egészen gyerekkorától láthatunk visszaemlékezéseket. Ezek mindig olyan pillanatok vagy emlékek, amiket a lány fontosnak tart, amik igazán emlékezetesek számára, és van, hogy az adott helyzet megértése miatt is fontosak.

Belly időnként rendkívül önző, felületes, meggondolatlan és éretlen, de ha visszagondolok az én tini időszakomra, szerintem biztosan én is voltam ilyen. Ki nem? Hiszen ez a felnőtté válás részét képezi. Éppen ez a szerethető benne, hogy olyan igazi, akár a mi barátnőnk is lehetne. Nem éreztem azt, hogy egy kitalált karakter, sőt az egész történet nagyon is valóságos, olyan, ami bárkivel megeshet. Látjuk Bellyt felnőni és szorkolunk neki, hogy a helyes utat válassza.



A fiúk is jó karakterek, egyikük sem irritált, mindkettő érdekes a maga módján. Én mégis inkább Jeremiah pártját fogtam. Ő szolgáltatja a legtöbb poént, kedves, aranyos srác. Conrad ellentéte. De Belly Conradba szerelmes már 10 éves kora óta, szóval megint nem a főszereplő által preferált pasi lett a kedvencem. De ez nálam nem meglepő. Szerettem, hogy normális kamaszok, nincsenek idealizálva, de azért nem is olyan rosszak.

"A jól ismert vonzalom ismét kezdett feléje sodorni. Megint magával ragadott az ár, az első szerelem sodra. Az első szerelem érzése folyton-folyvást visszavitt hozzá. Még mindig elakadt a lélegzetem pusztán attól, hogy a közelében lehetek. Előző éjjel hazudtam magamnak. Azt gondoltam, hogy szabad vagyok, hogy elengedtem. Mindegy volt, mit mondott vagy mit tett, soha nem fogom elengedni."


A könyvet lányoknak ajánlanám, főleg 14-20 éves kor között, de mint az én példám is mutatja egy 27 éves is találhat benne olyat, ami tetszik neki. Könnyen olvasható, csak sajnos egy kicsit rövidke történet, ez mondjuk nem gátol meg abban, hogy olvassam a folytatásokat is. Remélem ugyanilyen jók lesznek azok is.


Borító: 4/5 amilyen kis egyszerűnek tűnik így a képen, élőben nem az. Nagyon szép dombornyomott a cím és két oldalt virág motívum van rajta, amit csak úgy látsz, ha megfelelő irányba fordítod a fény felé.


Történet: 4,5/5  Tényleg nagyon jó volt, de mivel egy teljesen könnyed kis nyári könyvre számítottam meglepett a komolysága. Értem én, hogy kellett ez bele, de én a szomorú részek nélkül még jobban szerettem volna. Kíváncsian várom a folytatást, mert bár nem függővég, de olyan lett a vége, hogy az ember minél előbb szeretné folytatni. Én legalábbis biztosan. Mindenkinek csak ajánlani tudom!


Látogass el a Könyvmolyképző oldalára, hiszen beleolvashatsz a könyvbe és ha tetszik kedvezményesen meg is rendelheted.





 

9 megjegyzés:

  1. Nekem olyan kis gagyinak tűnt, ahogy a fülszöveget olvastam, de meghoztad a kedvem, most pont ilyet keresek. Azért ugye nem nagyon szomorú vagy ilyesmi?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem mondanám, hogy annyira szomorú, de van benne olyan rész. Én meg is könnyeztem, de ez nem azt jelenti, hogy nálad is így lesz. Szerintem mindenképp adj neki egy esélyt.

      Törlés
  2. Ha legközelebb magyarba járok tutira megveszem. :)

    VálaszTörlés
  3. Ajjjaj! Már megint egy könyv, amit miattad kell megvennem. Te gonosz nőszemély! Miért ilyen jókat olvasol? :) Megvárom a Hex Hall véleményt és ha az is jó lesz, akkor jövő héten veszem mindkettőt. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Látod, én már csak ilyen jó könyveket olvasok! :D A Hex Hall pedig nálam kedvenc lett, most fejeztem be, de olyan rossz érzés volt, annyira olvastam volna még. Csak ajánlami tudom mindkettőt. :)

      Törlés
  4. Szemeztem már az előrendelési akciónál vele, de másik könyv mellett döntöttem végül. Most viszont úgy látom a következő vásárlásnál ez biztosan a kosaramba kerül. Amúgy szerintem jó lett a kritikád, tetszik. :) Borítószemle extra nem lesz mostanság? Nekem nagyon tetszettek az eddigiek. Akár ebből is csinálhatnál, bár nemtudom mennyi országban jelent még meg.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi! Én is gondolkoztam rajta melyiket vegyem meg, mert nem igazán volt pénzem, de beleolvastam és megfogott. :) Borítószemle különkiadás lesz hamarosan, de nem árulom el melyik lesz a következő könyv, aminek a borítóit szemlélhetjük.

      Törlés
  5. Wow, én le vagyok maradva basszus! Még nem is láttam ezt a könyvet, de majd megveszem a húgom szülinapjára, pont ilyet kerestem neki /meg persze én is elcsaklizom tőle/ :D

    VálaszTörlés